Alapszabály (új)


 A Medicina 2000

Magyar Poliklinikai és Járóbeteg Szakellátási Szövetség

 ALAPSZABÁLYA

 

1.§ Általános rendelkezések

  1. A Szövetség neve: MEDICINA 2000 – Magyar Poliklinikai és Járóbeteg Szakellátási Szövetség
  2. Rövidített neve: MEDICINA 2000 Szövetség
  3. Neve angolul: Medicina 2000 - Hungarian Association of Policlinical and Outpatient Health Services.
  4. A Szövetség Magyarország területén működik.
  5. A Szövetség székhelye: 1062 Budapest, Podmaniczky u. 109. VI. em.
  6. A Szövetség pecsétje: stilizált, két kézben felkínált kígyós kehely.
  7. A Szövetség képviselője: az elnök.

2. § A Szövetség jellege

  1. A Szövetség önkéntes társuláson alapuló, önkormányzati elven működő, szakmai, érdekvédelmi és érdekképviseleti, társadalmi szervezet (a 2011.évi CLXXV.tv. 4.§ szerinti különös formájú egyesület), amelynek szekciói, szakbizottságai és területi szervei, szükség esetén ad hoc bizottságai vannak
  2. A Szövetség jogi személy.
  3. A Szövetség jelen Alapszabály elfogadásakor meglévő magánszemély tagjai döntésük szerinti pártoló tagként vagy tiszteletbeli tagként vesznek részt a Szövetség életében.

3.§ A Szövetség céljai és feladatai

  • A járóbeteg szakellátás valós társadalmi értékének el és megismertetése.
  • A járóbeteg szakellátást nyújtó egészségügyi intézmények, járóbeteg-szakellátásban dolgozók, érdekképviselete, jogainak védelme, munkájuk elősegítése, a korszerűbb és hatékonyabb működés biztosítása.
  • Az ágazati- és egyéb érdekegyeztető fórumok munkájában részvétel, javaslattétel a járóbeteg szakellátás szervezésében, fejlesztésében, valamint közreműködés ezek végrehajtásában.
  • A járóbeteg szakellátással foglalkozó tudományok, illetőleg szakterületek megismerése és művelése, a tagok tudományos ismereteinek bővítése.
  • Tagjai részére tudományos konferenciák, rendezvények szervezése, lebonyolítása. A tagok és azok alkalmazottjai számára anyagi és szakmai segítségnyújtás a tudományos konferenciákon, rendezvényeken való részvételhez.
  • Felkérésre pályázatok elbírálásában, tanulmányok, háttéranyagok, jogszabály-tervezetek véleményezésében vesz részt.


4. § A Szövetség tevékenysége

1.) A Szövetség a célok megvalósulása érdekében:

  • kezdeményezi, észrevételezi és felveti az egészségügyre vonatkozó jogszabályok megalkotását és intézkedések megtételét
  • véleményt nyilvánít a kapcsolódó jogszabályok megküldött, illetve közzétett tervezeteiről, szakmai kérdésekről és intézkedésekről képviseli a járóbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézmények, a járóbeteg-szakellátásban dolgozók érdekeit az állami, államigazgatási, helyi és országos hatáskörű szerveknél, és azokkal rendszeres kapcsolatot tart fenn
  • véleményt nyilvánít valamennyi, a járóbeteg szakellátást érintő kérdéskörben
  • együttműködik más társadalmi érdekképviseleti szervekkel, szakmai egyesületekkel –és társaságokkal a járóbeteg-szakellátás érdekeinek, céljainak eléréséért, érvényesítéséért
  • közreműködik képzési és továbbképzési feladatok megvalósításában, tanfolyamokat, előadásokat, szakmai összejöveteleket, külföldi és belföldi tanulmányutakat szervez, kongresszusokat rendez, valamint szakmailag és erőforrásaihoz mérten, esetenként anyagilag támogatja tagjait és azok alkalmazottjait a tudományos konferenciákon és rendezvényeken való részvételben.
  • szakfolyóiratot és egyéb kiadványokat adhat ki
  • kapcsolatot teremthet és tarthat fenn, valamint együttműködési megállapodást köthet olyan szervezetekkel, amelyek hasonló tevékenységet folytatnak, illetve amelyeknek céljai és érdekei adott témában megegyeznek a Szövetségével
  • képviselteti magát a céljaival kapcsolatos nemzetközi fórumokon, nemzetközi szervezetekben
  • támogatást nyújt a tagjainak az egészségügyi ágazat folyamatainak, finanszírozási és jogszabályi változásainak megismeréséhez és értelmezéséhez, működésük hatékonyabbá tételéhez
  • összegyűjti és ismerteti a járóbeteg-szakellátással kapcsolatos hazai és nemzetközi kutatási eredményeket és gyakorlati tapasztalatokat, elősegíti azok hasznosítását, implementálását, olyan gyakorlatokat és módszereket ajánl és mutat be, melyek a járóbeteg-szakellátás szakmai megítélését, gazdaságos működését, hatékony és biztonságos betegellátását és a járóbeteg-szakellátásban dolgozók munkakörülményeit javítják

2.) A Szövetség célja megvalósítása érdekében alapítványokat hozhat létre, tudományos pályázatokon jutalmakat tűzhet ki, valamint emlékérmet és díjat alapíthat, illetve adományt vagy felajánlást fogadhat el.

3.) A Szövetség a szövetségi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult.

4. ) A Szövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt és tőlük nem kap.


5. § Tagsági és szavazati jog

1.) A Szövetség tagjai jogaikat képviselőik útján gyakorolhatják. A Szövetség szavazati joggal rendelkező rendes tagjai választhatnak és választhatók a Szövetség képviseleti szerveibe.

2.) A szövetségi tagság keletkezése:

A rendes és pártoló tagságot jelentkezési lapon, írásban lehet kérvényezni, illetve tiszteletbeli tag esetén a tiszteletbeli tag felvételére a Szövetség Elnökségénél lehet írásban javaslatot tenni. A tagok felvételről az Elnökség dönt.

3.) A tagsági jog

A Szövetség tagsága rendes, tiszteletbeli és pártoló tagokból áll.

  • A Szövetség rendes tagjai lehetnek a járóbeteg szakellátás területén dolgozó, Magyarországon jogszerűen működő jogi személyek, akik kötelezettséget vállalnak a Szövetség Alapszabályának, elveinek betartására és érdekeinek követésére, a tagsági díjat fizetik, és amelyek legalább 1 éves járóbeteg szakellátási ÁNTSZ engedéllyel rendelkeznek. A jogi személyek, (továbbiakban intézményi tagok) tagdíjukat a Közgyűlés által meghatározott módon az általuk nyújtott szakellátási óraszámukkal arányosan fizetik és szavazati jogukat is ezzel arányosan gyakorolják. A tagok egyaránt lehetnek belföldiek és külföldiek. A rendes tagokat a társaság munkájában az őket egyszemélyi felelősséggel képviselő igazgató, ügyvezető igazgató képviseli, vagy az általuk írásban meghatalmazott személy.
  • Tiszteletbeli tag lehet az a magyar vagy külföldi állampolgár, aki az egészségügy területén kiemelkedő érdemeket ért el vagy azzal összefüggésben kiemelkedő közéleti tevékenységet folytat. Tiszteletbeli tag lehet továbbá jogi személy is. A tiszteletbeli tagot az Elnökség javaslatára a Közgyűlés veszi fel a Szövetségbe.
  • Pártoló tag lehet minden jogi vagy természetes személy, aki(k) a Szövetség Alapszabályában megfogalmazottakkal egyetértenek, s vállalják a pártoló tagsággal járó vagyoni hozzájárulás megfizetését. A pártoló tagsági viszony a szándéknak az Elnökséghez történő bejelentésével kezdődik, a pártoló tagsági cím időtartamáról az Elnökség dönt, a pártoló tagsággal járó vagyoni hozzájárulás mértékéről a Közgyűlés dönt. A pártoló tagok egyaránt lehetnek belföldiek és külföldiek.

5.) A szavazati jog:

A Szövetség a Ptk.3.65.§ (2) bekezdés alapján a rendes tagjait megillető szavazati jogok tekintetében minden rendes tagot különleges jogállású tagként határoz meg és az egyes rendes tagokat megillető szavazatok számát az alábbiak szerint határozza meg. A szavazati jogok eltérősége az ugyanezen elv alapján számított tagdíjfizetési kötelezettség mértékével is összhangban van.

  • a rendes tagokat heti 300 szakorvosi és nem szakorvosi óraszámig 30 óránként egy szavazat, 301 órától 600 óráig 60 óránként további egy szavazat, 601 órától 1500 óráig 90 óránként további egy szavazat illeti meg. Az 1501 feletti heti óraszámnál 300 óránként további egy szavazat jár, de egy rendes tagnak maximum 30 szavazata lehet.

  • egy rendes tag szavazati jogának számszerű megállapításához az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral kötött szerződést illetve az ÁNTSZ működési engedélyében feltüntetett heti szakorvosi és nem szakorvosi óraszámot kell alapul venni. Ilyen irányú igazolás hiánya esetén a rendes tag csak egy szavazattal élhet.
  • a tiszteletbeli és a pártoló tagokat tanácskozási jog illeti meg

6.) Választhatóság:

A Szövetség rendes tagjai képviselőik útján megválaszthatóak a Szövetség tisztségviselőinek.

Amennyiben az Elnök már nem képviseli az őt jelölő rendes tagot, a következő választásig az első elnökhelyettes látja el az elnök funkcióját. A következő közgyűlésen kötelezően választ a Szövetség új elnököt.

Amennyiben elnökhelyettes nem képviseli tovább az őt jelölő rendes tagot, helyébe a következő közgyűlésen választ a Szövetség elnökhelyettest.

Amennyiben elnökségi tag nem képviseli tovább az őt jelölő rendes tagot, helyébe a következő póttag lép.

6. § A tagok jogai és kötelezettségei

1.) A Szövetség rendes tagjai jogaikat megbízott képviselőjük útján gyakorolhatják.

2.) A Szövetség rendes tagja jogosult:

  • A Szövetség közgyűlésén, tevékenységében részt venni.
  • Kezdeményezni a Szövetség cél-, és feladat körébe tartozó kérdések megvitatását. Ennek formája az elnökség számára írott levél.
  • A Szövetségtől szakmai érdekvédelmet, elméleti és gyakorlati segítséget kérni, a Szövetség szakmai és egyéb rendezvényein – az előirt feltételek megléte esetén – részt venni, felszólalni, javaslatokat tenni, intézkedéseket kezdeményezni.
  • Jelen lehet az Elnökség nyilvános ülésein, az előzetesen írásban benyújtott kérdéseit az Elnökség engedélyével ismertetheti, de szavazati jog – az Elnökség határozat – hozatalában ez esetben sem illeti meg.
  • A tagságot megillető kedvezményeket igénybe venni.

A Szövetség tiszteletbeli tagjait a rendes tagokat megillető jogok a szavazati jog kivételével megilletik.

A Szövetség pártoló tagjait a rendes tagokat megillető jogok a szavazati jog kivételével megilletik.

3.) A Szövetség rendes tagja köteles:

  • az Alapszabály rendelkezéseit, valamint a Közgyűlés és az Elnökség határozatait betartani;
  • a Szövetség célkitűzéseit előmozdítani;
  • a Szövetség feladatainak végrehajtásában részt venni és azt segíteni;
  • a megállapított tagsági díjat rendszeresen és határidőre fizetni.

A Szövetség tiszteletbeli tagjainak kötelezettségei megegyeznek a rendes tagok kötelezettségeivel, kivéve a tagdíjfizetési kötelezettséget.

A Szövetség pártoló tagjainak kötelezettségei megegyeznek a rendes tagok kötelezettségeivel, kivéve a tagdíjfizetési kötelezettséget. A pártoló tag a részére megállapított vagyoni hozzájárulás teljesítésére köteles.

 

7.    § A tagsági viszony keletkezése

A rendes tagok tagsági viszonya a belépési nyilatkozatnak az Elnökséghez való benyújtásával, annak elfogadásával és az éves tagdíj megfizetésével kezdődik. A belépési nyilatkozatot az Elnökséghez kell benyújtani, amely szerv a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 (nyolc napon) belül írásba foglaltan igazolt módon kell megküldeni a tagfelvétel kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak nincs helye. A tagfelvételről szóló határozatban a befizetendő tagdíj összegét és befizetésének módját, illetve határidejét is meg kell jelölni. Az éves tagdíj június 30-ig történő belépés estén egész éves, július 1. után időarányos mértékű.

8.    § A tagsági díj

A Szövetség tagja tagdíjat fizet, amelyeknek aktuális mértékét a Közgyűlés határozza meg.

  • az egyes tagok által fizetendő tagdíj összege eltérő, melynek mértéke az adott tag szavazatszámától függ. A szavazatszám az alapszabály 5.§ 5. pontjában – a különleges tagi jogállásnak megfelelően rögzített elv szerint kerül megállapításra. Az ez alapján létrejövő tagdíj kategóriák a jelen Alapszabály elfogadásának időpontjában:
  • 1-10 szavazatig          22.000.-Ft/év
  • 11-15 szavazatig        44.000.-Ft/év
  • 16-25 szavazatig        60.500.-Ft/év
  • 26 szavazat felett       77.000.-Ft/év

A tagdíj összegének megváltoztatására a közgyűlés az alapszabály módosítása nélkül jogosult.

9. § A tagsági jogviszony megszűnése

  1. 1.)   A tagsági jogviszony megszűnik:

a)      A tag kilépésével.

b)      A tag jogutód nélküli megszűnésével.

c)      A tag kizárásával.

d)     A tagsági jogviszony Szövetség általi felmondásával

 

  1. 2.)   A tagsági jogviszonyát a tag a Szövetség Elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatnak az Elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.

 

  1. 3.)   Az Elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja a Szövetség tagjai közül azt a tagot, aki jelen Alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít.

 

 

Kizárható a tag akkor is, ha hat hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a tag csak akkor zárható ki, ha a legalább hat hónapos mulasztás elteltét követően az Elnökség írásban – igazolható módon, póthatáridő kitűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra történő figyelmeztetéssel – felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, mely felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt.

 

A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az Elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az Elnökség ülésére igazolható módon meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az Elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.

A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Szövetség közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A közgyűlés a fellebbezés tárgyában a fellebbezés beérkezését követő 30 napon belül összehívott rendkívüli közgyűlésen nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.

 

4.)   Ha az Alapszabály a tagságot feltételekhez köti és a tag már nem felel meg ezen feltételeknek, a Szövetség a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja. A felmondásról a Szövetség közgyűlése dönt.

5.) A tiszteletbeli tagságot - az Elnökség javaslatára - a Közgyűlés visszavonhatja, ha a tiszteletbeli tag erre méltatlanná válik.

10. § A Szövetség szervezeti felépítése és működése

  1. 1.)        A Közgyűlés a Szövetség legfőbb döntéshozó szerve.

 

  1. 2.)        A Közgyűlés hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabály módosítása;

b) a Szövetség megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;

c) a vezető tisztségviselők megválasztása, visszahívása;

d) az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj fizetési feltételeinek megállapítása;

e) az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek a Szövetség vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása;

f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő a Szövetséggel munkaviszonyban áll;

g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a Szövetség saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;

h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

i) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.

 

3.) A Közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik a közgyűlés nem nyilvános.

 

4.) A Közgyűlést az elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen a Szövetség székhelyére vagy telephelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

 

A közgyűlési meghívó tartalmazza a Szövetség nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz.

 

A közgyűlési meghívót a Szövetség székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.

 

A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az Elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az Elnökség 2 napon belül dönt. Az Elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.

Ha az Elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak.

 

5.) Az Elnökség köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a./ a Szövetség vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b./ a Szövetség előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

c./ a Szövetség céljainak elérése veszélybe került.

 

Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy a Szövetség megszüntetéséről dönteni.

 

6.) A Közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

 

 

7.) A Közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A Közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.

 

8.) A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét).

 

9.) A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d)  akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f)   aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

 

10.) A Közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Bármelyik tag indítványára a Közgyűlés egyszerű szavazat-többséggel dönthet úgy, hogy az adott napirendi pontban titkos szavazást rendel el. Az Elnökség tagjainak és a Felügyelő Bizottság tagjainak megválasztása és visszahívása tárgyában a Közgyűlés titkos szavazással dönt. A Szövetség alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. A Szövetség céljának módosításához és megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

 

11.) A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(ok)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak a Szövetség honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

 

11. § A vezető szervek

A Szövetség a feladatok ellátására a folyamatos működés biztosítására, a működés törvényes ellenőrzésére, a Szövetség képviseletére Elnökséget, Felügyelő Bizottságot és tisztségviselőket választ, illetve bizottságokat hozhat létre. Az Elnökség, a Felügyelő Bizottság, az állandó és az ad hoc bizottság/ok működésének részletes szabályait ügyrend határozza meg. A Közgyűlés, illetve az Elnökség és a Felügyelő Bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni.

 

 

12. § Elnökség

1.) Az Elnökség két Közgyűlés között a Szövetség irányító és végrehajtó szerve, amely tizenegy tagú testület, az elnökből, két elnökhelyettesből, titkárból és 7 elnökségi tagból áll. A vezető tisztségviselők a megválasztott intézményi (jogi személy) tagok képviselői (továbbiakban vezető tisztségviselők).

Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja.

 

A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő, aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont). Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

 

2.) Az Elnökséget a Közgyűlés, a rendes tagokból három évre választja: az Elnököt és az Elnökség tagjait titkos szavazással.

3.) A Közgyűlés 4 elnökségi póttagot is választ, akik a mandátum időszakában kilépő elnökségi tagok helyére automatikusan felvehetők, akik tanácskozási joggal már az Elnökség munkájában is részt vehetnek. A jelölt listán szereplők, de az elnökségbe be nem kerülők válnak „pót” taggá. Őket az Elnökség az elnökségi tagokról szóló szavazás sorrendjében, közgyűlés tartása nélkül hívhatja be a kilépő elnökségi tag helyére. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazat dönt. A póttagok mandátuma az elnökségi tagok eredeti mandátumáig tart, azaz az elnökség újraválasztásakor a póttagok is újraválasztásra kerülnek.

4.)Az Elnökség működése

Az Elnökség legalább 3 havonta ülést tart, mely során

  • irányítja és szervezi a Szövetség folyamatos működését, koordinálja a területi szervezetek munkáját;
  • előkészíti a Szövetség éves munkatervét, programját, s ellenőrzi a jóváhagyott munkaterv végrehajtását;
  • összehívja a Közgyűlést;
  • gondoskodik a Közgyűlés határozatainak végrehajtásáról;
  • kidolgozza és a Közgyűlés elé terjeszti a Szövetség költségvetését, zárszámadását;
  • felel a Szövetség professzionális és átlátható pénzügyi gazdálkodásáért és erről legalább évente egyszer írásban beszámol a tagságnak;
  • aktualizált nyilvántartást vezet a tagokról és a tagdíjfizetésről;
  • dönt a tagfelvételéről, a tiszteletbeli tagokra vonatkozóan javaslatot tesz a Közgyűlésnek;
  • irányítja és szervezi a Szövetség céljainak megvalósulása érdekében kifejtett vállalkozói tevékenységet;
  • javaslatot tesz díjak, kitüntetések, jutalmazások odaítélésre, a nemzetközi, vagy hazai szervezésű rendezvényeken történő részvételre;
  • jogosult ad hoc bizottságok felállítására;
  • menedzseli és kezeli az aktuális problémákat;
  • beszámol az Elnökségi tagok munkájáról az éves Közgyűlésen, és ha valamelyik választott Elnökségi tag sorozatosan elmulasztja a reá szabott feladatok elvégzését, akkor felmentésének javaslatát a Közgyűlés elé terjeszti döntés céljából;
  • A Szövetség felé érkező konkrét felkérés, szakmai véleménykérés esetén az elnökség dönt, ki képviselje a Szövetséget a megfelelő fórumon.

13. § Elnök

A Szövetség Elnöke önállóan jogosult a Szövetség képviseletére, vezeti a Közgyűlést, valamint az Elnökség üléseit, ellátja a Közgyűlés, illetve az Elnökség által reá bízott feladatokat. Az Elnöknek tájékoztatási kötelezettsége van a tagság felé. A szakmai munkáról, beszerzett információikról az Elnöknek a tagság felé kéthavonta elektronikus levélben be kell számolnia.

Ezzel párhuzamosan minden Közgyűlésre az Elnök beszámolót készít ez elmúlt időszak tevékenységéről, amelyet a meghívóval együtt a Közgyűlés előtt valamennyi tagnak megküldeni köteles elektronikusan. Az Elnöki beszámolót a tagság szavazásával fogadja el.

14. § Elnökhelyettesek

1.) A Szövetség két helyettes elnöke az Elnök akadályoztatása esetén önállóan jogosultak a Szövetség képviseletére, ellátja a Közgyűlés, illetve az Elnökség által reája bízott feladatokat. Az elnökhelyetteseket a Közgyűlés választja meg.

2.) Feladataik részleteit az Elnökségi Ügyrend határozza meg.

3.) Amennyiben a helyettes elnök a 3 éves jelölti periódusa alatt erről a funkciójáról lemond, vagy más okból nem tudja vállalni a megbízatást, lemondásától számítva 30 napon belül, a következő aktuális Közgyűlés összehívásáig az Elnökség tagjai közül maga választ ideiglenes helyettes elnököt.

15. § Titkár

A Szövetség Titkára vezeti és összehangolja, a Szövetség operatív munkáját, felel a Szövetség adminisztrációs rendjéért, ellátja mindazokat a feladatokat, melyeket a Közgyűlés, valamint az Elnökség e tisztséghez rendel. Feladatának részleteit az Elnökségi Ügyrend határozza meg. A Titkárt az Elnökség választja meg.


16.§ Örökös tiszteletbeli elnök

 

Ez a cím a járóbeteg szakellátás érdekében végzett elévülhetetlen munka elismerésére adható olyan korábbi elnöknek, aki tevékenységével maradandóan hozzájárult a járóbeteg-szakellátás és a Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség fejlesztéséhez, céljainak megvalósításához, valamint szakmai és társadalmi presztízsének megerősítéséhez. A pozícióra a Szövetség tagjai tehetnek javaslatot az Elnökség felé, amely egyetértése esetén előterjeszti a Közgyűlés felé, amely határozatot hoz a kérdésben. A cím nem vonható vissza és nem ruházható át. Az örökös tiszteletbeli elnök az Elnökség munkájában tanácskozási joggal vesz részt.

 

17. § Felügyelő Bizottság

 

Az Szövetség a Ptk. 3.82.§ alapján – korábban működő Ellenőrző Bizottsága helyett három tagból álló Felügyelő Bizottság létrehozását rendeli el. A Felügyelő Bizottság feladata az Elnökségnek, az ügyvezetésnek valamint a jogszabályok az alapszabály és a közgyűlési határozatok végrehajtásának és betartásának ellenőrzése.

 

(1)               A Felügyelő Bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

 

(2)               Nem lehet a Felügyelő Bizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki, vagy akinek hozzátartozója a Szövetség vezető tisztségviselője.

 

A Felügyelő Bizottság tagjai a Felügyelő Bizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A Felügyelő Bizottság tagjai a Szövetség ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatók.

 

(3)               A Felügyelő Bizottsági tagokat a Közgyűlés választja, a választásra vonatkozóan az Elnökség tagjaira vonatkozó választási szabályok értelemszerűen irányadók.

 

A Felügyelő Bizottsági tagsági viszony az elfogadással jön létre. A Felügyelő Bizottság tagjai maguk közül elnököt választanak.

 

(4)               A Felügyelő Bizottság köteles a közgyűlés elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni és ezekkel kapcsolatos álláspontját az ülésen ismertetni.

 

(5)               A Felügyelő Bizottság a Szövetség irataiba, nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, vezető tisztségviselőktől és a Szövetség munkavállalóitól felvilágosítást kérhet a Szövetség számláit, pénztárát, értékpapír állományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja.

 

(6)               A Felügyelő Bizottság határozatait szótöbbséggel hozza.

 

(7)               A Felügyelő Bizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével a Szövetségnek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek.


18. § Ad hoc és állandó bizottságok

  • Az elnökség egyes feladatok ellátására ideiglenes vagy állandó bizottságokat hozhat létre, melyek működését az Ügyrend szabályozza.
  • A bizottságok működéséről, feladatairól az Elnökség beszámolni köteles a Közgyűlés felé.

19. § A Szövetség vagyona, gazdálkodása

  • A Szövetségi vagyon a tagdíjból, a magán és jogi személyek felajánlásaiból és a saját vállalkozói tevékenységből tevődik össze.
  • A Szövetség az alaptevékenységével és kitűzött céljaival ellentétes vállalkozói tevékenységet nem folytathat.
  • A felajánlások elfogadásáról 500.000 Ft értékhatárig az Elnök, azt meghaladóan az Elnökség dönt.
  • A Szövetség tisztségviselői feladataikat díjazás nélkül látják el, de igényt tarthatnak a jogszerűen felmerült kiadásaik megtérítésére.
  • Az Elnökség az átlátható pénzügyi gazdálkodást biztosítja, melyről évente egyszer a tagságot írásban is tájékoztatja.
  • A gazdálkodási feladatok ellátására alkalmazotti vagy megbízási jogviszony létesíthető, ennek szükségszerűségéről, a díjazás mértékéről az Elnökség dönt.

20. § A Szövetség megszűnése

A Szövetség megszűnik

  1. egyesüléssel;
  2. szétválással;
  3. jogutód nélküli megszűnéssel, ha

-       határozott időre jött létre és a határozott idő eltelik,

-       megszűnésére előre megfogalmazott feltételek valamelyike bekövetkezik,

-       a tagok kimondják a megszűnést,

-       az arra jogosult szerv megszünteti.

 

A Szövetség jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezői követelések kiegyenlítése után fennmaradó vagyont a járóbeteg szakellátás érdekképviseletét felvállaló és a Szövetség céljaihoz hasonló célokat megfogalmazó szervezetnek kell átadni, Közgyűlés döntése alapján.

21. § A szövetség tagjainak nyilvántartása

(1)               Az Elnökség a Szövetség tagjainak nevét és székhelyét tagjegyzékben tartja nyilván.

(2)               A tagjegyzékből haladéktalanul törölni kell annak a tagnak az adatait, akinek tagsági jogviszonya megszűnt.

(3)               A tagjegyzékbe haladéktalanul be kell jegyezni annak a tagnak az adatait, amelyet a elnökség a tagok sorába felvett. A pártoló tagokról külön tagjegyzéket kell vezetni.

A tagjegyzék nem nyilvános, a benne foglalt adatok megóvásáról az elnökség gondoskodik.


22. § Záró rendelkezések

Jelen módosított Alapszabály hatályon kívül helyezi az 1992. június 27-ei alakuló Közgyűlés által elfogadott és többízben módosított Alapszabályt.

Jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az Alapszabály módosításánál irányadó 2013.évi V. tv. (Ptk.) vonatkozó rendelkezései és a 2011.évi CLXXV. tv. (Civiltörvény) vonatkozó szakaszai érvényesek.

 

 

Budapest, 2016. szeptember 14.

Bejelentkezés
Hírek
Sajtóközlemény - 2023.05.24.
2023-05-26

Sajtóközlemény - 2023. laborelőjegyzésekről
2023-05-08

Sajtóközlemény - 2023.03.02.
2023-03-07

Sajtóközlemény - 2022.05.10.
2022-08-15

Sajtóközlemény 2020.08.12
2020-09-09
 
© 2012 Minden jog fenntartva Medicina 2000