Főoldal



SE PÉNZ, SE POSZTÓ…

Miért kaptak kevesebb pénzt év végén a szakrendelők, mint előző évben?

 

A Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség mély csalódottságát fejezi ki az év végi OEP-kasszamaradvány elosztásával és általában a járóbeteg szakellátás helyzetével kapcsolatban.  A kórházaktól független járóbeteg szakellátók a 2015. évi összeg kevesebb, mint ötödéhez, mindösszesen 263 millió forintnyi forráshoz jutottak a 2016. karácsonyán a rendelkezésre álló több mint 8 milliárd forintból.

 

Mindez annak ellenére történt, hogy a Szövetség a döntéshozóktól, az érdekképviseleti egyeztetések és megbeszélések során ígértet kapott, hogy hasonló mértékű többlet finanszírozás áll majd rendelkezésre, hasonló elvek mentén, mint előző évben. Ezért – bár 2016-ban a szakrendelők kimaradtak a kórházi konszolidációs többletforrások elosztásából, – a járóbeteg ellátó intézmények remélhették, hogy anyagi és szakmai helyzetüket legalább fenn tudják majd tartani az év végi kasszamaradvány megfelelő arányú részesedésével.

 

Sajnos nem így lett, miközben a médiát rendszeres időnként meg-megrázza a járóbeteg szakellátásban a betegek ütemezett ellátását szolgáló betegfogadási listák hossza („várólisták”), és az ellátások hozzáférhetőségének problémája („miért csak heti egyszer van szemészeti szakrendelés?”). Számos felmérés, és a gyakorlati tapasztalatok is igazolják, hogy az egészségügyi ellátórendszerrel kapcsolatban adódó legszélesebb körű elégedetlenséget a rendelőintézeti időpontokra történő előjegyzés hossza, illetve az ellátások helyén történő további várakozás okozza.  A Szövetség álláspontja hogy az anyagi források csökkenése nem hogy javulást, de a jelenlegi helyzet további romlását hozhatja magával.

 

A Szövetség aggályosnak tartja, hogy vissza-visszatérően szembesülni kell azzal, hogy a járóbeteg szakellátás csak a szólamok szintjén fontos, a források elosztásakor immár sokadszorra sorolódott hátra. A 2015. évivel közel megegyező nagyságrendű kasszamaradványból a független járóbeteg szakellátóknak a 2015. évi összeg kevesebb, mint az ötöde jutott, így összességében az eredeti költségvetésen túli, csaknem 69 milliárd forintnyi forrás csupán 0,38%-a jutott a szakrendelőknek! Az elosztás egyenlőtlenségét mutatja, hogy van olyan egyetem, amely önmagában több mint négyszer annyi forráshoz jutott kasszamaradványként, mint az ország összes rendelőintézete együttesen! (Emlékeztetőül: átlagosan évente minden magyar állampolgár 7x veszi igénybe a járóbeteg szakellátást!)

 

A 2017-2018-as esztendőre vonatkozó stratégiai teendőket tárgyaló kormányhatározat nagy része az alapellátáshoz és a járóbeteg szakellátáshoz kötődik. A Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség álláspontja szerint egy stratégia komolyan vehetőségének és végig vitelének valós szándékát leginkább a források hozzárendelése és a költségvetés képezi le, így a kormány által megfogalmazottak értelmében kezdeményezte a 2016. és 2015. évek közötti kasszamaradvány különbségek biztosítását céltámogatás vagy más formában.

 

 

ISMÉT KIHAGYTÁK AZ ÖNKORMÁNYZATI SZAKRENDELŐKET?

Sajtóközlemény – 2014. december 23.

 

 

Az egészségügyi intézményeknek szánt év végi maradvány összegek elosztása során ismét hátrányos helyzetbe kerültek a kórháztól független szakrendelők. Ez csak Baranya megyében 5 szakrendelőt, és a fenntartó önkormányzatot érintene hátrányosan.

 

(országos változat: Ez országosan több mint 100 szakrendelőt, és az intézmények fenntartó önkormányzatait érinti hátrányosan.)

 

 

A magyar egészügyi finanszírozás egy jellegzetes eszköze az ún. „kasszamaradvány kisöprése”. E művelet az egészségügyi intézmények finanszírozásra elkülönített, különféle okok miatt megmaradt, illetve az egészségbiztosítási alapok többlet bevételéből származó összeg év végi szétosztását jelenti az állami finanszírozásban részesülő egészségügyi intézmények között.

 

Az elmúlt évek során erre mindig sor került, és a már kialakult gyakorlat szerint az elosztás alapja az egyes intézmények összesített tárgyévi finanszírozásban meglévő részesedése volt, vagyis a kapott rendkívüli juttatás nagysága arányos volt az adott fekvő vagy járóbeteg intézmény magyar egészségügyben betöltött szerepével.

 

Az elmúlt évben azonban mindez megváltozott és egyéb szempontok kerültek előtérbe, főképpen a szállítói állomány nagysága. Természetesen fontos, hogy a legnehezebb anyagi körülmények közé került egészségügyi intézmények segítséget kapjanak, de ez ne a felelősen működő, sokszor a helyi önkormányzat anyagi támogatását is élvező járóbeteg szakrendelők rovására történjen!

 

2014-es év során az egészségügyi ellátással kapcsolatosan leggyakrabban elhangzott gondolat a kórházak működésének ésszerűsítése, a háziorvosi ellátás, vagyis a praxisok megerősítésének szükségessége volt. Az alapelvet miszerint a beteget lehetőleg a költséghatékonyabb ellátási formákban kell ellátni (pl.: kórház helyett járóbeteg szakellátásban, szakellátás helyett háziorvosi praxisban) mindig is támogatta és képviselte a Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség.

 

Éppen ezért itt kell felhívni a figyelmet arra, hogy a háziorvosi ellátás megerősítése elképzelhetetlen megfelelő járóbeteg szakellátás nélkül. Ha nincs szakrendelés, a háziorvos sokszor tehetetlenné válik, és számos olyan szakterület van, ahol a megfelelő terápia elképzelhetetlen a szakorvos és a háziorvos együttműködése nélkül (pl.: cukorbetegség). Márpedig, hogy egy járóbeteg szakellátónak mennyire van ereje és lehetősége a kívánatos együttműködés kialakítására nagyban függ a finanszírozástól és a humánerőforrás helyzettől.

Jellemző ez utóbbira, hogy több mint öt éve nem volt alapdíj emelés, így sokszor már vállalakozó formában is nagyon nehéz megfelelő szakorvosokat találni a rendelőkbe.

 

2010 és 2012 között minden központilag finanszírozott intézmény kapott a kasszamaradványból, 2013-ban már csak a kasszából év elején elvett összeget kapta vissza a járóbeteg szakellátás, 2014-ben az önállóan működő járóbeteg szakellátó intézmények teljes egészében kimaradtak az előző években is megszokottá vált többlet juttatásból, azaz nominálisan csökkent finanszírozásuk.

 

Az önálló járóbeteg szakrendelők az intézményfinanszírozási kassza mindösszesen csak 5,6%-át jelentik, miközben a kórházfüggetlen és önkormányzati tulajdonban maradt szakrendelők látnak el minden negyedik járóbeteget az országban!

 

Mindezek mellett ezen intézményeket jellemzően a tulajdonos önkormányzat anyagilag is támogatja, így a független járóbeteg szakrendelők kimaradása év végi forrás kiegészítésből (adósságrendezés, „kasszasöprés”) őket is érzékenyen érinti. Amennyiben ez tendenciaszerűen, diszkriminatívan így folytatódik, akkor a jelenleg még  jól működő, bár napi finanszírozási és humán erőforrás gondokkal küzdő járó szakellátók is konszolidációra szorulnak (az önkormányzatok, amit tudnak megtesznek, de ezt teljesen nem lehet rájuk hárítani forráshiány miatt), vagy a működésüket részben/egészben megszűntetik, ami óriási betegellátási gondokat fog okozni, és ez semmiképp nem lehet a cél.

A teljesség igénye nélkül ez például Baranya megyében Város, város, város szakrendelőjét és önkormányzatát érintené hátrányosan.

 

Mindezek okán a Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség bízik abban, hogy a következőkben csak olyan „pénzosztási” gyakorlatra kerül sor, ami egyetlen ellátó csoportot sem diszkriminál negatívan, hiszen minden egészségügyi intézmény egyformán a betegek lehető legjobb ellátásán dolgozik.

 

 

A Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöksége

 

 

 

 

 

 

További sajtóinformáció:

VM.komm Kommunikációs Tanácsadó Iroda

Nagy Ákos

Tel: (1) 350-6951, 20/9331-801

E-mail: nagy.akos@vmkomm.hu

 

Bejelentkezés
Hírek
Járóbeteg szakellátási konzultáció
2016-03-21

Fórum Polgáron 2015.03.19
2015-04-17

Sajtóközlemény 2014. december
2015-04-17

Állásfoglalás
2015-01-05

Medicina 2000 Előadói díj 2014.
2014-09-26
 
© 2012 Minden jog fenntartva Medicina 2000