2014.


Konferencia összefoglaló: JÁRÓBETEG SZAKELLÁTÁSI KONGRESSZUS BALATONFÜREDEN

 

A hagyományos egészségpolitikai fórummal, makroszintű helyzetértékelésekkel, szakmai nappal és intézményi menedzsment témák bemutatásával zajlott le a Medicina 2000 Poliklinikai és Járóbeteg Szakellátási Konferencia, a legnagyobb hazai járóbeteg témájú seregszemle. A konferencia résztvevői az elmúlt időszak intézményi átalakítás értékelése mellett elsősorban arra keresték a választ, hogy a járóbeteg szakellátás milyen feltételek teljesülése esetén tudja szakmai és költséghatékonysági szempontból is a legjobb teljesítményt nyújtani. A Szövetség állásfoglalását és az idén 2. alkalommal átadott Medicina 2000 előadói díjról szóló beszámolót csatoltan olvashatják Tisztelt Olvasóink.

2014. szeptember 11. és 13. között Balatonfüreden rendezték meg a XVI. Országos Járóbeteg Szakellátási és XI. Országos Járóbeteg Szakdolgozói Konferenciát. A közel 350 résztvevővel zajló esemény első napjának délelőttjén került sor a hagyományos Egészségpolitikai Fórumra.

A Fórumra az idei évben is az egészségügyi ágazat szereplőinek képviselőit hívták meg, hogy megvitassák a járóbeteg szakellátással és általában az egészségügy helyzetével kapcsolatos új és aktuális kérdéseket. A fórumot Dr. Sinkó Eszter, a Szakmai Kollégium Egészség-gazdaságtan és Menedzsment Tanácsának elnöke moderálta.

Dr. Lehoczky Péter, a Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy ma Magyarországon a betegek jelentős hányada magasabb ellátási szinten kerül ellátásra, mint ahogy az szakmailag indokolt lenne. Mindez éves szinten az egészségügyi finanszírozást több tíz milliárdos nagyságrendű felesleges kiadással terheli. E mellett az elmúlt időszakban történt tulajdonosváltozás évi 50-60 milliárdos önkormányzati finanszírozás kiesést okozott az állami fenntartású intézményeknek, szerencsére az önkormányzati fenntartóval rendelkező önkormányzati intézményeknél ez a kiesés nem jelentkezett. Felhívta a figyelmet arra, hogy a fekvő ellátásokat kiváltó járóbeteg szakellátások előtérbe helyezése, a megfelelő motiváló tényezőkkel (finanszírozás) ösztönözné a struktúraváltást. Emlékeztetett rá, hogy bár az elmúlt időszakban több kérdésben is pozitív változásokról szólt a kommunikáció – pl. az egynapos sebészeti beavatkozások TVK korlátainak megszüntetése, vagy a kórházi vezető öntési joga arról, hogy a gyógyításra fordítható keretet a járóbeteg-ellátásban vagy a kórházi kasszában használja föl – azonban továbbra sem láthatóak a rendszerszerű szabályozás körvonalai.

A Szövetség elnökségének javaslata, hogy a profiltisztítás érdekében a fekvőbeteg ellátó intézményekben csak szakambulanciák működhessenek. Mindezeken túl annak érdekében, hogy az integrált intézményekben, kórházakban egynapos és járóbeteg ellátásként végezzék minél nagyobb számban a szükséges beavatkozásokat, a finanszírozási ösztönzőkön és lehetőségeken kívül a járóbeteg ellátást önálló vezetéssel, részleges gazdasági önállósággal érdemes működtetni Így elkerülhető, hogy a járóbeteg szakellátás csak a kórházi befekvés előszobája legyen. Sarokpont, hogy a 2009 óta változatlan finanszírozási alapdíj emelése nem halasztható tovább, illetve a járóbeteg ellátás kódrendszerét is felül kell vizsgálni.

Az elmúlt időszakban az egészségügyi intézményeket illető tulajdonosváltást illetően Dr. Beneda Attila helyettes államtitkár elmondta, hogy azt még korai lenne értékelni, mivel egy összetett folyamat közepén járnak, és ennek jegyében további átalakításokra is számítani kell majd. Értékelése szerint az intézményrendszer heterogenitása miatt elkerülhetetlen volt az állam fenntartóként történő belépése. A Szövetség által megfogalmazottakra reagálva elhangzott, hogy azok 90 százalékával egyetért az ágazatirányítás, ezeket kívánják megvalósítani és a járóbeteg szakellátásnak nagyobb szerepet szánnak. Ennek egyik első lépése lehet az egynapos sebészeti ellátások előtérbe helyezése, de a helyettes államtitkár arra is emlékeztetett, hogy bár e kérdésben konkrét felvetések (az egynapos sebészeti TVK korlát feloldása) is elhangzottak már, ez nem jelenti azt, hogy erről már végleges döntés is született. Nem mostohagyerek a szakrendelői hálózat, de a kórházak nagyobb bajban voltak, és ez elvonta az ágazatirányítás figyelmét. A munka- és foglalkozás-egészségügyet a terület szeretné visszakapni, ezen keresztül számos népegészségügyi kérdést hatékonyabban tudna kezelni a tárca, illetve az élelmiszerbiztonságban is nagyobb szerepet szán a tárca az OTH-nak.

Dr. Svébis Mihály a Kórházszövetség jelölt elnöke is rámutatott, hogy évek kellenek egy ilyen jellegű átalakítás érdemi levezényléséhez, a mostani folyamat e tekintetben kifejezetten gyors volt. Kiemelte, hogy nagy szükség lenne a járóbeteg szakellátás kompetenciáinak pontos definiálására, mivel ez fekvőbeteg ellátásában egészen biztos, hogy megtakarításokhoz vezetne. Átalakítandó a rezidensképzés finanszírozása, mert a kiskórházak az alkalmazott rezidenseiket évekig nem látják, miközben az egyetemeken megjelenik az ingyen munkaerő.

Béres Margit az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete képviseletében kijelentette: remélték, hogy a kezdeti nehézségek után csökkennek a problémák, de ez nem így történt. Várható, hogy javulni fog a rendszer átláthatósága, de erre még konkrét tapasztalatuk nincsen.

Dr. Balogh Zoltán a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke egy eddig nem ismert, de nagyon fontos problémára világított rá. Bemutatta, hogy az akkreditált szakképzések elégtelen száma miatt a járóbeteg szakellátásban hamarosan súlyos hiány fog mutatkozni az akkreditált szakdolgozók tekintetében is. A kérdés pontos részleteinek megismerésére a kamara és a Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség közös monitoring programot indít.

Dr. Paller Judit, országos tisztifőorvos pozitívumként élte meg, hogy bár „levágták az ÁNTSZ kezét-lábát”, a kórházak az OTH felügyelete alatt maradhattak. A rendszer többi elemére igen nagy áttétekkel tudnak csak hatni, nagy az ellenállás lentről. A járóbeteg szakellátási intézmények – legyenek önálló szakrendelők vagy kórházhoz csatolt rendelőintézetek, - szempontjából fontosnak tartja, hogy ne a szakemberek rendelkezésre állása szerint, hanem a lakossági szükségletek szerint alakítsák ki a szakmai portfóliót.

Bugarszki Miklós, a Magyar Ápolási Egyesület nevében elmondta, hogy ha már anyagilag nem tudja a rendszer megbecsülni az ápolókat, asszisztenseket, akkor legalább meg kellene teremteni a lehetőséget, hogy a ranglétrán előrébb kerülhessenek. Beszélt még az önkizsákmányolás káros hatásairól és a kísérő szakmák, így az informatikusok hiányáról az intézményvezetés mellett.

Szóba került továbbá még egy olyan téma, melyben a kerekasztal összes résztvevője egyetértett: a háziorvosi szakfelügyeleti rendszer újraalakítása. Többen is utaltak rá, hogy jelenleg a háziorvosok érdemi szakmai kontroll nélkül végzik a gyógyító tevékenységet. Ebből kifolyólag a „kapuőri szerepük” sem érvényesülhet, hiszen kvázi a háziorvos saját lelkiismeretére van bízva, hogy pontosan milyen eseteket és hová utal a szakellátásba. Ennek kapcsán elhangzott az is, hogy az indikátor rendszer bevezetése jó irányba tett lépés volt, de önmagában semmiképpen sem elégséges. A fórum tárgyalta még

  • az eHealth fejlesztések jelentőségét a szakmai konzultációban,
  • a fiatalítás halaszthatatlanságát,
  • a háziorvosok szakmai integrálását a kórházi kezelés folyamatába,
  • a jó egyéni teljesítmények elismerésének szükségességét,
  • a laborkéréseknek a szakrendelők általi befolyásolhatatlanságát,
  • a területi ellátási kötelezettség szükségességéről, annak szempontjairól, ahol ellentétes érvek csaptak össze.

 

A délelőtti fórumot összefoglalva Dr. Pásztélyi Zsolt, a Járóbeteg Szakellátási Szövetség leköszönő elnöke leszögezte: Amikor a járóbeteg szakellátás arról beszél, hogy veszélyes a kórházi ellátás, akkor a nagyszámú nozokomiális fertőzésre utal, - ennek eklatáns példája a 20% mortalitással járó Clostridium difficile járvány, amelynek 2000 fölötti volt csak a bejelentett esetszáma 2013-ban - és arra, hogy ezek nagy része elkerülhető lenne a lakosságközeli kivizsgálásokkal, ellátásokkal, otthoni kezelésekkel. Semmiképpen nem cél viszont a kórházi ellátások megbélyegzése, a járóbeteg szakellátásnak funkcionális integrációban kell együttműködnie a fekvőbeteg ellátás teljes vertikumával. Felhívta a figyelmet arra, hogy a szakrendelőkben nagyszámú vállalkozó orvos és egyéb szakember tevékenykedik, az ő érdekeltségük döntő abban, hogy a betegeket fekvő vagy járóbeteg ellátási formában kezeli az ellátórendszer. Az intézményi vezetők felelősségéről beszélt abban kérdésben, hogy a lakossági szükségleteknek megfelelően, - figyelembe véve a betegfogadási listák hosszát, az egyes rendelések kihasználtságát, - alakítsák az intézményük szakmai portfólióját. A portfólió átalakítására az intézményeknek pedig már lehetőségük van 2009 óta, intézményvezetőként maga is több ütemben átalakította már a szakmai összetételt. Egyet értett az országos tisztifőorvossal abban, hogy nem a pillanatnyi humán erőforrás rendelkezésre állásnak kellene lennie a döntő szempontnak a szakorvosi összetétel kialakításában.

 

A délelőtti fórumot követően a konferencia további több mint 50 makroszintű, szektoriális menedzsment, intézményi menedzsment és szakmai előadásnak adott helyt, mind az intézményvezetők, orvosok és szakdolgozók számára. 

 

Dr. Dózsa Csaba, A Miskolci Egyetem docense, a MedEcon Tanácsadó Kft. képviseletében elemezte az elmúlt évek fekvő és járóbeteg kapacitásainak és teljesítményeinek összefüggéseit. Megállapítása szerint az átalakítások strukturálatlanul zajlottak le, a változások inkább sztochasztikusak voltak, és nem fedezhető fel direkt kapcsolat az átalakítások és hatásaik között.

Külön szekció foglalkozott az akkreditáció, minőségmenedzsment és kontrolling kérdéseivel, illetve az intézményi HR kérdések informatikai támogatásával. Kiemelendő e körben Dr. Kiss Marianna, a XVI. kerületi Kertvárosi Egészségügyi szolgálat igazgatójának jól dokumentált előadása, amelyben a betegirányítás és humán erőforrás menedzsment rendszerek összekapcsolását mutatta be az előjegyzés-menedzsment modulációján keresztül, illetve Dr. Benedek Zoltánnak, a Lumniczer Sándor Kórház RI., Kapuvár igazgatójának „A Kapuvári Kórház bukása és tündöklése” című előadása.

Az elnökség tagja, Dr. Mayer Ákos bemutatta a rendelőintézeti menedzsmenteknek az egészségpolitikáról általában, és elmúlt évek átalakításairól adott véleményét, egy kérdőíves felmérésen keresztül. Kiemelte, miként változott a vélemény az előző esztendőhöz képest.

Az orvosszakmai előadások ismét nagy sikert arattak, és évek óta tanúi lehetünk annak, hogy egyre többen érdeklődnek a szakmai nap előadásai iránt is. Idén az anyagcsere-táplálkozás, a diagnosztika és gondozás kérdései, a D-vitamin és a psychiátria-addiktológia témák köré építették fel az előadásokat a szervezők. Ismét sor került a Medicina 2000 előadói díj kiosztására, amelyről csatolt összefoglalóban számolunk be.

 

Konferenciánk publikálásra jóváhagyott előadásait az alábbi linken érheti el:

http://www.kmcongress.com/jaro2014_eloadasok.php

 

A konferencián készült fotókat pedig az alábbi linken keresztül nézheti meg:

http://www.kmcongress.com/pictures/jaro2014/index.html

Bejelentkezés
Hírek
Sajtóközlemény
2017-06-23

Se pénz, se posztó ...
2017-05-04

Járóbeteg szakellátási konzultáció
2016-03-21

Fórum Polgáron 2015.03.19
2015-04-17

Sajtóközlemény 2014. december
2015-04-17
 
© 2012 Minden jog fenntartva Medicina 2000